Rögtön a végén kezdeném: hát ezt nagyon szerettük! :)
Szeretjük a kedves embereket, amilyen Szilvi és Ben is, az őszt, a dísztököt és egyáltalán nem utolsó sorban a gömbölyödő pocakot, ami egy új életet rejt magában (ez esetben vélhetően egy kislányt).
Szóval szeretjük a kismama fotózást. Az pedig külön élményszerű, ha mindebben az édesapa szeretetteljes várakozását is megmutathatjuk.
Már az első perctől kezdve nagyon lelkesen készülődtünk erre a fotózásra. Eddig ugyanis csak egyetlen alkalommal nyílt lehetőségünk arra, hogy kismamát fotózzunk. Bár én vágytam rá, mi sem kerestük a lehetőségét és a lehetőség sem talált meg bennünket, van ez így. :)
Azért is izgatottak voltunk, mert Szilvi és Ben nem itthon élnek, de most egy kis időt itt töltenek, ezért nagyon örültünk, hogy minket választottak és általunk lehetnek magyarországi fotóik a babavárásról.
Ráadásul egy újabb őszi, faleveles képsorozatot készíthettünk, vintage stílusban és végre adta magát a téma is, hogy a Laura Virág gyönyörű, virágos dísztökjét és az otthoni hatalmas példányt elcipeljük egy fotózásra, ahol méltó helyükön tündökölhetnek. Annak pedig külön örültünk, hogy a vintage enteriőrbe több személyes tárgy is kerülhetett: az írógép, amit nemrég kaptak, a régi Biblia, Szilvi nagymamájának bájos kézimunkája, a kisvirág, a sál és a kesztyű…. és két személyes tárgy tőlünk is megbújhatott benne, a kiscipő, amit még tavasszal Edináéktól, a családfotózásuk után, és a „love” szív, amit Sáráéktól az esküvőjük után kaptunk ajándékba.
Gyönyörű, napsütéses kora délutánunk volt és az ünnepi forgatagban (a sorozat az október 23-ai hétvégén készült) találtunk egy nyugodt zugot, ami tökéletes teret adott számunkra.
Kicsit azért meg is szeppentünk, Ben ugyanis a kezdetektől nagyon ódzkodott a fotózástól éshát nem tudtuk mire is számítsunk. Elárulok egy kulisszatitkot, miszerint alkut kötöttünk még a vintage fotózás előtt: ha Ben menekülne, akkor 1 órát fotózunk, ha nem, akkor maradunk még. :) Maradtunk még…. és őszintén bízunk benne, hogy nem azért, mert Ben elfelejtette megnézni az óráját…:D
A hab a tortán mindannyiunk számára (különösen Ben számára, akinek a kedvenc kutyafajtája) a magyar vizsla vendéglátogatása volt. Megláttuk, megszerettük és ő is minket, legalábbis arra az 1-2 percre, amíg a kíváncsiságától hajtva fotómodellkedésre adta a fejét a séta helyett. :)
Köszönjük a kiegészítőket a Laura Virágnak és a Boróka Otthonboltnak.
