Rékával már régóta tervezgettük, hogy a 8 menyasszonyos tavaly nyári fotózás után egyszer majd még kerítünk arra alkalmat, hogy a férjével közösen is készíthessünk egy sorozatot. Nem tudtuk azonban, hogy mikor és milyen formában jön el ennek az ideje, mindenesetre nagyon vártuk. Réka kedvessége és bája ugyanis nagyon gyorsan megfogott bennünket. Aztán sokkal gyorsabban, mint gondoltuk, adódott egy remek alkalom, amikor végre így együtt állhattak a fényképezőgépeink elé és személyesen megismerhettük Istvánt is.
Mi az apropó? Az Esküvő Trend áprilisi számában történő megjelenésünk, méghozzá az Esküvői 1×1 egy kis kivonatával. Mondhatnám, hogy nagyon tudatosan kitaláltunk és megszerveztünk mindent, ezért a cikkben említett példát illusztrálják a képet… de az az igazság, hogy ez nem így volt. :)
Tudtuk ugyan, hogy mi az irányvonal, de ezúttal minden nagyon gyorsan és improvizatívan szerveződött a rövid leadási határidő miatt. Így lett aztán párban a tudatosság (amiről a cikk is szól és ahogyan íródott), valamint az ösztönös improvizáció. Sosem írtam talán erről az esküvő szervezésről szóló bejegyzésekben, de bizony a kettő szinte mindig párban jár, így aztán azt hiszem, igazán élethű kapcsolódás született.
No jó, azért a Vintagebazaar, akiknek a hangulatos, rusztikus enteriőrt köszönhetjük, nagyon is tudatosan és gondosan válogatták össze a a kiegészítőket. ;) Persze lilában pompázva, hiszen ez az idei egyik fő színtrend. A lila káposztát és a gyönyörű kézműves tányérokat, amiket Judit készített különösen imádtuk benne.
Azt is elárulom – ha már improvizációról beszélünk -, hogy bizony nagyon tavaszi fotózást szerettünk volna, az időjárás viszont úgy gondolta, napos hetek ide vagy oda, ő bizony szeretne egy kis kalandba keverni bennünket. Talán emlékeztek, hogy március elején a sok napsütéses napot egy igazán viharos hétvége követte, hatalmas széllel, esővel. Persze, hogy azt a napot választottuk! :) Így aztán az utolsó pillanatban helyszínt is váltottunk, hogyha úgy adódik, fedél alá is húzódhassunk. (Ezúton is nagy köszönet a lovardának, amiért ennyire kedvesek és befogadóak voltak!) Azonban sosem ijedünk meg ilyesmitől, nagy lelkesedéssel és bizakodással vágtunk bele a készülődésbe és a fotózásba is.
Sápi Viki csak fokozta ezt a jó hangulatot azzal, hogy rögtön indításnak gyönyörű sminket készített Rékának. Nem is volt más dolgunk, mint jól érezni magunkat a lovardában a fotogén cicával, a félénk, de annál szebb fehér lóval.
Nem törődve semmivel, igazán vidám „ebédet” csaptunk. Még az sem szegte kedvünket, hogy kurtára sikerült a feltámadt szélvihar miatt, mert Rékával és Istvánnal csodálatosan és gyorsan haladtunk… ahogy néznek egymásra, az mindaz, ami miatt ennyire szeretünk párokat, érzéseket, esküvőket fotózni.
Bízom benne, hogy az az összhang, amit aznap éreztünk és mindaz, amit az álmok megvalósulásáról megosztottunk, gazdagabbá tesz majd Téged is.
