Volt idő, amikor nem értettem, miért nyárra koncentrálódnak az esküvők, hiszen annyira gyönyörű a többi évszak is. Aztán elérkezett a pillanat, amikor a saját nagy napunk előtt állhattunk, és az ideális dátum után kutattunk. Tavaszi esküvőre vágytunk, melengető napsugárra, friss illatra, a természet éledésére. Nagyon hamar rádöbbentünk azonban, hogy a márciustól májusig tartó csodálatos időszak az eső „veszedelmével” fenyeget bennünket. Hogy is kockáztathatnánk ekkorát, ha mindent szabadtéren szeretnénk megszervezni?! Lázas kutakodásba kezdtünk, évekre visszamenőleg megnéztük az időjárást, hátha megtaláljuk a napot, amikor a legkisebb valószínűséggel lehet csak rossz idő. Így lett a nyár közepén az esküvőnk.
Őrült meleg volt… kétségtelenül az év egyik legmelegebb napja. Akadt, aki napszúrást kapott, rólunk csak szimplán szakadt a víz… Jól jött a kerti tó és a medence.
Ismerem a félelmet, amit az időjárás kiszámíthatatlansága kelt ilyenkor bennünk. Megértettem, hogy miért a nyár. Majd – már fotósként – egyre inkább elbűvölt a téli esküvők sajátos, melengető bája. Az a különleges látvány, amikor egy menyasszony kint áll a hóban. Igen, a hóban, hiszen a tél önmagában még nem vonzó… Ki akarna jeges hidegben és latyakban házasodni?
Nem voltam a bűvöletettel egyedül. Zolit és Timiéket is (Laura Virág) rabul ejtette a hóeséses esküvő gondolata. Pontosabban a hóesés, esküvő és vintage enteriőr hármasa. Annál is inkább, mert itthon senki nem vállalkozott még ilyenre. Több sem kellett nekünk, belevágtunk, hogy megmutassuk, milyen csodálatos és különleges lehetőség rejlik ebben. Egy kicsit menta, kicsit aqua, kicsit krém színvilágot álmodtunk meg valahol a vintage és rusztikus stílus határán.
Bár az elhatározás már réges-rég megszületett, ahhoz, hogy megvalósulhasson a sorozat sokat vártunk: a hóesésre, de legfőképpen egy kis szabadidőre.
Végül egyetlen hét alatt szerveztünk meg mindent. Így lett egy meseszép menyasszonyi ruhánk Bélavári Zitától, varázslatos ékszereink a Michal Negrintől, pop cake-ünk, csipkés kekszünk és tortánk a Süti Trafiktól és csokornyakkendőnk a Cross@Field Men’s Fashion-től. No és így lett párunk is, duplán. Ugyanis Timi és Döme, a Laura Virág tulajdonosai már régóta vágytak vintage enteriőrös képekre magukról. Az pedig csak hab volt a tortán számunkra, hogy mindezt esküvői köntösben képzelték el megünnepelve, hogy már sok-sok éve szeretik egymást. Timi pedig honnan máshonnan választhatott volna magának menyasszonyi ruhát, mint onnan, ahonnan az esküvőjükre is, a Laura Szalonból.
Az utolsó pillanatig izgultunk. Pénteken nálunk a hónak nyoma sem volt, a fotózás helyszínén is csak mutatóba. Aztán, mintha az Ég is így akarta volna, késő délután elkezdett hullani és hullani és meg sem állt szombat estig… Bevallom, szombat délután már azért imádkoztunk, hogy legalább egy fél órára álljon el, hogy ne kelljen megállás nélkül előhalásznunk a hó leple alól a vintage kiegészítőket és ne érezzük mindannyian hóembernek magunkat a fotózás közben. Nem állt el, de utólag már nem is bánjuk, hiszen teljesült a hóeséses, vintage enteriőrös, esküvős kívánságunk. Ráadásul Szenczy Adrienn mutatós sminkje is bírta a kiképzést.
Sokatoknak biztosan az jár a fejében, hogy hogy nem fagyott meg a menyasszonyunk. Biztosan hitelesebb volna, ha Linda és Timi írná le, milyen is volt a hidegben, menyasszonyi ruhában fotózkodni (nem mellesleg a fiúknak sem volt melege…), de igyekszem érzékletesen összefoglalni. Nehéz és izgalmas, ugyanott mulatságos is, mert az ember a saját „nyomorán” nagyon jókat tud nevetni. Ami egy ilyen téli fotózást jelentősen megkülönböztet a tavaszi, nyári, de még az őszi vintage fotózásoktól is, hogy csak rövid szekciókban kivitelezhető: 10 perc fotózás, 15 perc melegedés. Ez sokkal erősebb koncentrációt követel a pártól és tőlünk is. A kezük fázott legfőképpen, hiszen azért egy menyasszonyi ruha sokkal vastagabb és melegebb, mint amilyennek látszik… ezen viszont segített a kesztyű.
A téli esküvő tényleg kockázatos, de nincs sokkal kevesebb esélye annak, hogy hóeséses napotok lesz, mint annak, hogy tavasszal szépen süt majd a nap és nem esik az eső.
Függetlenül az esküvőtől azonban minden kockázat nélkül lehet bármelyikőtöknek téli vintage enteriőr fotósorozata, hiszen akkor megyünk, amikor gyönyörű, havas a táj, nem vagyunk fix dátumhoz kötve. Az enteriőr színvilágában, tematikájában lakozó lehetőségek tárháza pedig végtelen, és a hideg ellenére is mindig van benne valami melengető… talán az ilyenkor stílszerű mécseseknek, karácsonyra emlékeztető tobozoknak vagy épp a szőrméknek, takaróknak köszönhetően. Ugyanott persze minden félelem megalapozott. Jobban meg kell küzdenünk a képekért is mindannyiunknak. Az eredmény azonban maximálisan kárpótolhat, ugye?
Még sok-sok kép a mi téli vintage enteriőrös esküvői fotósorozatunkból Lindával és Danival:
A hab a tortán. :) Ugyanaz és mégis más, a képeken Timi és Döme, akiknek a gyönyörű vintage enteriőrt köszönhetjük:
