A hazai esküvők egyik legnagyobb bakija és dilemmája az, hogy „megerőszakolunk” dolgokat. Mit is értek ez alatt? Azt, hogy vintage esküvőt szeretnénk nem vintage helyszínen vagy éppen kastélyos eleganciát egy csárdában. Nyilván köszönhető ez a jó helyszínek hiányának is, de azt hiszem inkább az a baj, képtelenek vagyunk összehangolni a stílusokat, ha pedig szükséges, az egyik kiválasztottunkért elengedni a másikat, ami már nem illik oda. Így aztán sokszor meg is öljük az egészet még csírájában, ahelyett, hogy kihasználnánk és megerősítenénk az előnyöket az összhatás érdekében. Fából nem lesz vaskarika, annyiszor írtam már ezt nektek, és nem győzöm ismételgetni!
Miért írom ezt pont Adri és Peti esküvőjéhez? Mert ellenpéldának tartom őket. Adri bár a romantikus vintage/shabby chic szerelmese, dekorosként nagyon jól meglátta, hogy a helyszín, ami számunkra a legtökéletesebbnek tűnt, nem bírja el ezt a stílust. Egyszerűen másért kiállt, ahogy az egész esküvői tervük is. Képes volt hát elengedni, és inkább igazodni a lehetőségekhez. Nem kellett nagy kompromisszumot kötni, mégis az a nüansznyi elég volt a stílusosság eléréséhez. Amolyan igazi kozmopolita esküvő kerekedett belőle, egy kis Gatsbyvel fűszerezve.
Szakmabeliként azt is tökéletes érzékkel mérte fel, hogy a vendégeikhez milyen ceremóniamester illik majd a leginkább, ki az, aki tudja majd őket irányítani, motiválni, ha szükséges. Szintén elhanyagolhatónak tűnik, de sokkal fontosabb ez, mint hinnétek!
A képekkel kapcsolatban meg csak egy kérése volt: érzésekre, hangulatokra vágyik, a pillanatok elcsípése a legfontosabb számára.
Az eredmény, azt hiszem, nagyon szerethető. Nagyon mai, nagyon stílusos. Jó sok képet hoztunk nektek, élvezzétek! ;)
A kreatívon meg persze teljesülhetett a romantikus vintage rész is a Rooms-ban, sőt egy kis kontraszt is került a fotósorozatba a gyárépületekkel… :)
